A nyugalom

A nyugalom

Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát.


Bátor, tragikus könyv

Válogatás Bartis Attila A nyugalom című regényének német kritikáiból

Bartis Attila: Die Ruhe. A nyugalom.

Nos, nem kell A nyugalom című regényt máris az irodalom állócsillagai közé emelni, de ez a mű, mely Magyarországon 2001-ben jelent meg, s melyet Relle Ágnes ragyogóan fordított le németre, a szerző fiatal korát tekintve megdöbbentő biztonsággal és könnyedén kezeli a súlyos történelmet. (...) A nyugalom kiválóan olvasható, szigorúan megmunkált próza, mely - különböző visszatekintések, a vezérmotívumok összekapcsolódása és finoman megszerkesztett tükröződések által - hihetetlenül komplex és magával ragadóan lendületes. (...)

Tragédia? Komédia? Bartis Attila kiválóan ért hozzá, hogy ezt a kérdést folyamatosan lebegtesse. Irónia és melankólia, kritika és metafizika, erotika és a földi lét súlya keveredik - Milan Kundera korai regényei óta nem olvashattunk ilyen könyvet. (...)


Nagy Hajnalka: Szubjektumkioltás szubjektív módon

A nyugalomról

Bartis Attila könyveiben úgy mesél, „ahogy az útszéli nyomókutakból zubog a víz”, s meséje hatalmas folyóvá terebélyesedik.

Bartis Attila könyveiben úgy mesél, „ahogy az útszéli nyomókutakból zubog a víz”, s meséje hatalmas folyóvá terebélyesedik, mely úgy szippantja magába az olvasót, akár dühödt folyó örvénye az arra lubickoló, gyanútlan úszót. Birkózásukkor hol az egyik, hol a másik kerekedik felül. Végül az olvasó, de elképzelhető, hogy a könyv, ami nem baj, mert lehet, hogy rálelünk a titok nyitjára. Arra, hogy nem a Holdon kell keresnünk a nyugalom támaszpontot, a mare tranquillitatist, hanem valahol egészen közel, a mélyben. S aki egyszer lenézett e dühödt folyó mélyére és onnan vissza tudott úszni a felszínre, az valamit megértett, még ha ezúttal a kagylóban nem is talált rá az igazgyöngyre.


Weéry Imre: Bartis Attila: A nyugalom

Az író arról ír, hogy ő író, és meghalt az anyja. De egy anya halálába nem tud

csak úgy beletörődni egy író. Lehet, hogy ez szakmai ártalom, lehet, hogy több

annál. Kényszeresen nekilát, hogy megírja azt, ami az anyjára vonatkozik. Hogy

milyen kapcsolatban állt az anyjával életében. Mindazt, ami a halál előtt

fontosnak tetszett.


Szilágyi Zsófia: Az iszapba ragadt idő

“Nehéz erről a könyvről írni.”, mondja Rácz Péter Bartis 2001-es könyvhétre megjelent második regényéről. (ÉS, 2001. okt. 12., 21.) Továbbléphetünk a rövid írásban tovább nem részletezett véleményből: nehéz az igen erőteljes olvasói élményt értelmezéssé transzformálni, ha nem a személyes benyomások rögzítését tekintjük a kritika elsődleges feladatának; nehéz kritikusként működni úgy, hogy a szöveg már-már bosszantóan magával ragad az első olvasáskor; nehéz beismerni azt, hogy közelebb érzem magamhoz a “Cosmo lányok” álláspontját, mint az első kritikák némelyikének fanyalgását: “A magam részéről évek óta nem olvastam ilyen jól megírt könyvet, pedig, Cosmo lány becsületszavamra, nem szorult belém több az egészséges sznobizmusnál.


Amennyit tudok a szabadságról...

Amennyit tudok a szabadságról, azt akkor tudtam meg, amikor elköszöntem Berényinétől és elindultam a Kálvin tér felé. Már abban az esetben, ha szabadság alatt nem a berepülő pilóták eufóriáját értjük, vagy a választási jogot, vagy, hogy erkölcsi normáink szerint ítélhetünk és dönthetünk, s e döntés ráadásul kivételesen egybevág a legtitkosabb vágyainkkal és érzelmeinkkel. Ha a szabadság nem a fehér papír fekete tintával. Ha nem négy kifeszített húr, vagy tízezer orgonasíp.


Idegen nyelven megjelent kötetek

Die Apokryphen des Lazarus

Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 2007

Ford.: Kornitzer László

= A Lázár-apokrifek



 



La Tranquillité

Actes Sud, 2007

Ford. Natalia és Charles Zaremba

= A nyugalom



Sessizlik

Destek Yayinlari, Ankara, 2007

Ford. Sevgi Can Yagci

= A nyugalom


Tihna

Paralela 45, Pitesti, 2006

Ford. Anamaria Pop

= A nyugalom



 


Anyám, Kleopátra

Tragédia két felvonásban

Utolsó előadás: 2006. május 13.


(Játszódik Budapesten, a kilencvenes évek elején,

valamint Weér Andor álmaiban és emlékezetében.)


Ősbemutató: 2003. február 28-án, este 7 órakor

Utolsó (54.) előadás: 2006. május 13.

Anya, Weér Rebeka, hajdani színésznő Udvaros Dorottya

Andor, Rebeka fia, író Fekete Ernő m.v.

Judit, Rebeka lánya, emigrált hegedűművész Tóth Auguszta

Eszter, Andor szerelme Szávai Viktória m.v.

Jordán Éva, szerkesztőnő, Andor szeretője Csoma Judit

Taxis Pécz Ottó


Részlet a Nyugalom című regényből

Szombat délelőtt tizenegykor volt a temetés, bár jobb szerettem volna várni vele még legalább néhány napot, hátha megjön Eszter, de felárért sem vállalták tovább a fagyasztást, valami új szabályzatra hivatkozott a nő az irodában, és kérdezte, hogy miért nem hamvasztatom el, az olcsóbb is, meg sokkal praktikusabb, akkor olyan időpontot választhatok, ami mindenkinek megfelel a családban, amire csak annyit mondtam, hogy nem égetem el az anyámat, inkább legyen szombaton, és kifizettem a háromnapi tárolást előre, amit számlázott, aztán beírta a szállítók k


Anyám, Kleopátra

Részlet az Anyám, Kleopátra című darabból


Andor és Eszter be, a lánynál virágcsokor.




ANDOR

Beszól az anya szobájába. Szeretném, ha megismerné Esztert, anyám.


ANYA

Bentről. Tényleg? Egy pillanat, drágám, csak magamra kapok valamit.


ESZTER Azt hiszem, tévedtél. 


ANDOR Nem tévedtem. Utoljára hatéves koromban szólított drágámnak.


ESZTER Színésznő. Nem várhatod el, hogy ne szerepeljen.


A nyugalom - Hangoskönyv MP3

Fekete Ernő előadásában

E történet kozéppontjában. a rendszenváltás kulisszái között, anya és fia nyomasztó kapcsolata áll. Ez a viszony paradigma jellegűnek tekintendő az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban. ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve.


Bartis Attila megrázó nyelvi erővel vezeti alakjait a kiúttalanság sűrűjében, a totális széthullás kellős közepén mégis mindig poétikus pillanatok gyöngyöznek. Az egész cselekmény szorongó intenzitását Fekete Ernő lebilincselő előadása vési tudatunkba.


Bartis Attila Berlinben


Önálló programokkal mutatkozott be a Magyar Televízió tavaly október 19-én a berlini Prix Europán (Európa-díj), a kontinens egyik legrangosabb médiafesztiválján. Az Irodalom és televízió című programban A nyugalom egy részlete és Spiró György Fogság című regényének hátterét feltérképező dokumentumfilm részlete is látható volt: a szerzők is részt vettek a bemutatón.


A nyugalom a Filmszemlén


Az idei, 39. Magyar Filmszemlén mutatták be Bartis Attila A nyugalom című regényéből készült filmet. Az eredeti műből Garaczi László írt forgatókönyvet, és a rendezőként és a Bárka Színház igazgatójaként is ismert színész, Alföldi Róbert rendezte.



A január 29-től február 5-ig tartó szemlén a vetítéseknek a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem Mozi adott otthont. A versenyfilmek között sok irodalmi anyagból dolgozó film is szerepelt.


Amerikai irodalmi elismerést kapott Bartis Attila A nyugalom című könyve

A könyv a legjobb könyvfordítás díját kapta meg


Amerikai irodalmi elismerést kapott Bartis Attila A nyugalom című regénye: a könyv egy kísérleti japán versgyűjteménnyel együtt a legjobb könyvfordítás díját (Best Translated Book Awards) kapta meg; a győztesek nevét a Rochesteri Egyetemen hozták nyilvánosságra.