Rutinválaszok helyett - Kemény István beszélgetése Bartis Attilával

Litera, Nagyvizit, 2007. 10. 06.

"Írás közben az ember egyszerűen él a szabadságával, vagy legalábbis megpróbál rálelni a szabadságára."

Egy maximalista író, aki fél újraolvasni saját első regényét, tizenöt éves kora óta nem változott, s Erdélyiek a gyökerei. Egy író, akinek sosem volt ifjúkora, aki könyveiben iszonyú erővel sugárzol egy, a Dosztojevszkiji karaktereknél megismert morális tartást, van, hogy a szenvedést nemesítőnek érzi, de az idillre való hajlamot alapvető emberi szükségletként ismeri el. Egy költő, aki kérdez. Történetesen barát. Pálya- és életkép, valamint egy barátság története: Bartis Attilát Kemény István kérdezte.


Az írás a gyávák öngyilkossága

Kozár Alexandra interjúja a Népszavában

Bartis Attila németországi sikeréről, regénye újjászületéséről, fikció és valóság kapcsolatáról

Németországban a magyar irodalomnak újabb kimagasló sikere született: az első számú német állami rádióállomás, a Süd….. (utána nézek) 32 tagból álló kritikusi grémiuma igen kimagasló pontszámmal Bartis Attila öt évvel ezelőtt megjelent, A nyugalom című regényét ítélte a hónap legjobb könyvének. Az íróval ennek apropóján beszélgettünk.

Mi az oka annak, hogy öt évvel ezelőtti regénye, A nyugalom most hirtelen reneszánszát éli? Egyrészt itt a németországi kimagasló siker, másrészt a közeli megfilmesítés ténye.


A fantázia természete

Kálmán Emese interjúja a Heti Válaszban.

Két év eleji hír ismét a fősodorba emelte Bartis Attila 2001-ben megjelent A nyugalom című könyvét. Szinte egyszerre értesülhettünk a német közszolgálati Südwestrundfunk SWR rádió- és televízió-csatorna A legjobb könyv szavazásának januári végeredményéről (a németül 2005-ben megjelent regény kiemelkedően magas, 152 pontos eredménnyel végzett az első helyen), illetve a hazai megfilmesítésről, amely Alföldi Róbert nagyjátékfilmes debütálása lesz, Garaczi László forgatókönyve alapján. A figyelmesebbek a Nemzeti Színház repertoárján Anyám, Kleopátra címmel fedezhetik föl a szintén a könyvből készült színpadi verziót Udvaros Dorottyával a címszerepben.


„Magányosan, mintha az Isten elfelejtett volna köré világot teremteni”

Horváth Csaba interjúja a Heti Válaszban.

Beszélgetés az Anyám, Kleopátra című darabról a mű szerzőjével, Bartis Attilával és rendezőjével, Garas Dezsővel


„A negatív nem csak a visszaverődő, hanem a belülről jövő fényt is rögzíti."

Bartis Attila (30) Déry-díjas író. Azt nem állíthatjuk róla, hogy fotográfus, mert sose definiálná így önmagát. Pedig Az Engelhard-hagyaték című fotósorozata két évvel ezelőtt sikerrel szerepelt a Műcsarnok Dorottya Galériájában, majd a Frankfurti Könyvvásáron is. A Hagyatékról azt kell tudni, hogy íróportrék vannak női portrékkal párba állítva, s a sorozatban szereplő huszonnégy író mindegyike egy-egy verset vagy novellát írt az ő portréja mellé rendelt női képmáshoz. A szerzőnek az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg A kéklő pára című novelláskötete a Magvető Kiadónál.


Gaál Tekla: Egy fióknyi fecni

Litera, 2006. 01. 06.

Végül pedig mindig ott van Goethe,

ráadásul pont az ágy mellett,

karnyújtásnyira, akitől soha nem olvastam annyit,

hogy nyugodt lelkiismerettel tudjak aludni.


A litera szerkesztősége nevében gratulálok a Südwestrundfunk (SWR) rangos sikerlistáján elért első helyezésért, melyet az elmúlt év második felében németül is megjelent A nyugalom (Die Ruhe, Suhrkamp Verlag) című regényével ért el. Mit jelent Ön számára ez az elismerés? Mennyire tartja fontosnak és hangsúlyosnak a külföldi jelenlétet és szereplést?


Ketreclakók

Bartis Attila sikerkönyvéről, az erdélyi otthonról és a kitépett útlevéllapokról - Tornai Szabolcs interjúja

Mintha valamelyik hajdani irodalmi kávéház törzsvendége volna, és a XX. századi magyar irodalom nagyjaival naponta rázna kezet. Bartis Attila öt éve keltett feltűnést A nyugalom című regényével, amely azóta sem hagy neki nyugtot: csaknem tíz nyelve fordították le, színdarabváltozata máig sikerrel fut a Nemzeti Színházban, ősszel pedig film készül belőle Alföldi Róbert rendezésében.


"Úgy alakult, hogy az anya-fiú kapcsolat kardinális kérdés lett az életemben."

Szénási Zsófia interjúja

Bartis családja több nemzedék óta az irodalomhoz kapcsolódik: az apa író, költő, újságíró, az anyai nagyapa és nagybáty szintén. Bartis Attila bár fontosnak tartja a szellemi hátteret, mégsem hiszi, hogy az íróvá válás neveltetés kérdése lenne. A szerzőről a lexikonokban az áll: író, fotóművész. Ennek megfelelően szobája egyik sarkában fényképezőgép, a másikban íróasztal, de A nyugalom című új regényének befejezése óta a fényképezőgép használatára még mindig nem került sor.


„Valamit megsemmisíteni néha nehezebb, mint létrehozni”

MaNcs interjú.

Aki a frankfurti Literaturhausban megnézi Az Engelhard-hagyaték című fotókiállítását, annak utána három felolvasóesten, pódiumbeszélgetésen lehet/lesz alkalma (vagy sem) közelebbit megtudni Engelhardról, első publikált műve, a Suhrkamp kiadónál most németül is megjelent A séta (eredetileg JAK-Balassi, 1995) című regény egyik alakjáról. A jövő héten kezdődő nemzetközi könyvvásáron, amelynek főszereplője Magyarország, mindez érdeklődést kelthet Bartis Attila másik képsorozata, a Photo Pygmalion, és második kötete, A kéklő pára novellái (Magvető, 1998) iránt is.

MaNcs: Mit vársz Frankfurttól, mit gondolsz a könyved fordításáról?


Beszélgetés Bartis Attilával

Kőrössi P. József interjúja a Könyvjelzőben

Beszélgetés a Séta, A nyugalom című regények, az Anyám, Kleopátra című színdarab és számos remek elbeszélés, novella szerzőjével, (a Németországban, Romániában és Lengyelországban most felfedezett) Bartis Attila íróval, fotográfussal.

Kőrössi P. József: Milyen volt az a Marosvásárhely, ahol a gyerekkorodat töltötted?