Kossuth Könyvkiadó Zrt.
E történet kozéppontjában. a rendszenváltás kulisszái között, anya és fia nyomasztó kapcsolata áll. Ez a viszony paradigma jellegűnek tekintendő az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban. ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve.
Bartis Attila megrázó nyelvi erővel vezeti alakjait a kiúttalanság sűrűjében, a totális széthullás kellős közepén mégis mindig poétikus pillanatok gyöngyöznek. Az egész cselekmény szorongó intenzitását Fekete Ernő lebilincselő előadása vési tudatunkba.
Magvető Kiadó, Budapest 2005
Bartis Attila új kötete tizenkét történetet tartalmaz, melyek az Élet és Irodalom tárcarovatában jelentek meg. A fiatal írónak ez a negyedik könyve. Tizenkét hónap, tizenkét történet. A Lázár apokrifek egy /lapzártától lapzártáig tartó/ év dokumentumai - bizonyos értelemben már-már napló. S bár az Irodalmi fogalomtár szerint a tárca alapvetően könnyed, szellemes műfaj, Bartis mégis Istenről mesél nekünk tizenkét igaz történetet. Vagy "arról, hogy üres volt a helye. Vagy nem is volt üres, csak Ő nem látszott rendesen. ![]()
Bemutató: Nemzeti Színház, Stúdiószínpad, 2003
Rendező: Garas Dezső
Tragédia két felvonásban
Utolsó előadás: 2006. május 13.
(Játszódik Budapesten, a kilencvenes évek elején,
valamint Weér Andor álmaiban és emlékezetében.)
Ősbemutató: 2003. február 28-án, este 7 órakor
Utolsó (54.) előadás: 2006. május 13.
Anya, Weér Rebeka, hajdani színésznő Udvaros Dorottya
Andor, Rebeka fia, író Fekete Ernő m.v.
Judit, Rebeka lánya, emigrált hegedűművész Tóth Auguszta
Eszter, Andor szerelme Szávai Viktória m.v.
Jordán Éva, szerkesztőnő, Andor szeretője Csoma Judit
Taxis Pécz Ottó ![]()
Magvető Kiadó, Budapest 2001
Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. ![]()
Magvető, Budapest 1998
(...) Bartis Attila karizmatikus író. Ezen kívül - ha a történelemből nem nyomtalanul fog kiesni a kommunizmus negyven éve - megírta a magyar irodalom egyik halhatatlan novelláját: Károly avagy az irodalom története. Ha nyomtalanul esik ki, akkor sok minden más is ki fog esni. Akkor nemigen lesznek majd válaszok az ilyen kérdésekre: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg "ehhez a nyomorúságos román időhöz"? ![]()