A csöndet úgy

A mobiltelefon fényképező funkciója legtöbbször rossz felbontású, hirtelen elkapott/elkapkodott, komponálatlan, zavarba ejtően személyes képek létrehozására alkalmas és a képkészítőnek szűkösre korlátozott lehetőségeket kínál. Ugyanakkor az eszközt használó ember lehetőségei a minimális készlettel is végtelenek. Bartis Attila fotográfiáinak világa, ahogyan prózájának világa is, szigorúan önkorlátozó. Figyelmes, kegyetlenül pontos – vagy a jelentés érdekében kíméletlenül homályos –: minden mozzanatában tartalmas.


A nyugalom - Hangoskönyv MP3

Fekete Ernő előadásában

E történet kozéppontjában. a rendszenváltás kulisszái között, anya és fia nyomasztó kapcsolata áll. Ez a viszony paradigma jellegűnek tekintendő az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban. ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve.


Bartis Attila megrázó nyelvi erővel vezeti alakjait a kiúttalanság sűrűjében, a totális széthullás kellős közepén mégis mindig poétikus pillanatok gyöngyöznek. Az egész cselekmény szorongó intenzitását Fekete Ernő lebilincselő előadása vési tudatunkba.


Idegen nyelven megjelent kötetek

Die Apokryphen des Lazarus

Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 2007

Ford.: Kornitzer László

= A Lázár-apokrifek



 



La Tranquillité

Actes Sud, 2007

Ford. Natalia és Charles Zaremba

= A nyugalom



Sessizlik

Destek Yayinlari, Ankara, 2007

Ford. Sevgi Can Yagci

= A nyugalom


Tihna

Paralela 45, Pitesti, 2006

Ford. Anamaria Pop

= A nyugalom



 


Bartis Attila - Kemény István: A félszent

Tragédia három felvonásban


"Eh, renyhe nép, lóduljatok haza! Vagy nem tűnt még föl, hogy aki számít, az mind otthon maradt?! Doktornéni! Most is otthon maradtak! Magácskát nem zavarja? ... Vagy ne kérdezgessem annyit, hogy mikor nemesb-e, hanem csináljam végig magával felesbe? Hogy fütyül a szél fent, félszent!"



Három helyen is olvasható:



A félszent 1



A félszent 2


Anyám, Kleopátra

Tragédia két felvonásban

Utolsó előadás: 2006. május 13.


(Játszódik Budapesten, a kilencvenes évek elején,

valamint Weér Andor álmaiban és emlékezetében.)


Ősbemutató: 2003. február 28-án, este 7 órakor

Utolsó (54.) előadás: 2006. május 13.

Anya, Weér Rebeka, hajdani színésznő Udvaros Dorottya

Andor, Rebeka fia, író Fekete Ernő m.v.

Judit, Rebeka lánya, emigrált hegedűművész Tóth Auguszta

Eszter, Andor szerelme Szávai Viktória m.v.

Jordán Éva, szerkesztőnő, Andor szeretője Csoma Judit

Taxis Pécz Ottó


A séta

A sétáknak gyógyereje van. Már-már varázs. Egy erős séta évekkel hosszabbíthatja meg a sétálók, sőt, a helyszín életét. Ilyen értelemben A séta nemcsak regény, hanem séta is. Gyógyerő. A betegség pedig nem más, mint a hanyatlás. A hanyatlásról és a hanyatlás ellen szól A séta. Volt hajdan egy birodalom, melynek a romjain élünk. Aranykora ezüstkor volt, ezüstkora vaskor. Pusztulása látszólag végleges, tárgyai ránk maradtak, emberei majdnem mindig meghaltak. Emberei voltak Freud, Kafka, Hitler, Bartók. De mit mond így együtt e négy leghíresebb?


A kéklő pára

(...) Bartis Attila karizmatikus író. Ezen kívül - ha a történelemből nem nyomtalanul fog kiesni a kommunizmus negyven éve - megírta a magyar irodalom egyik halhatatlan novelláját: Károly avagy az irodalom története. Ha nyomtalanul esik ki, akkor sok minden más is ki fog esni. Akkor nemigen lesznek majd válaszok az ilyen kérdésekre: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg "ehhez a nyomorúságos román időhöz"?


A nyugalom

Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát.


A Lázár-apokrifek

Bartis Attila új kötete tizenkét történetet tartalmaz, melyek az Élet és Irodalom tárcarovatában jelentek meg. A fiatal írónak ez a negyedik könyve. Tizenkét hónap, tizenkét történet. A Lázár apokrifek egy /lapzártától lapzártáig tartó/ év dokumentumai - bizonyos értelemben már-már napló. S bár az Irodalmi fogalomtár szerint a tárca alapvetően könnyed, szellemes műfaj, Bartis mégis Istenről mesél nekünk tizenkét igaz történetet. Vagy "arról, hogy üres volt a helye. Vagy nem is volt üres, csak Ő nem látszott rendesen.